Hogyan építsünk csepegtető öntözőrendszert házi kertben?
A csepegtető öntözés közvetlenül a növények gyökérzónájába juttatja a vizet. Kevesebb víz vész kárba párolgással, a növények lombja szárazon marad, az öntözés pedig egyszerűbben szabályozható. Jól használható veteményesekben, magaságyásoknál, fóliasátrakban, gyümölcssorokban és dísznövények mellett is.
Egy alap csepegtető rendszer felépítése:
vízforrás → szűrő → nyomásszabályzó → gerincvezeték → indítóidomok vagy indítócsapok → csepegtető szalag → végzárók
A megfelelő alkatrészek kiválasztásához először a vízforrást, az öntözendő terület nagyságát és az egyszerre működtetni kívánt sorok számát kell meghatározni.
1. A vízforrás kiválasztása
A csepegtető rendszer működhet:
- vezetékes vízhálózatról;
- házi vízműről;
- fúrt kút szivattyújáról;
- IBC-tartályból, gravitációsan vagy szivattyú segítségével.
A tervezésnél nemcsak a rendelkezésre álló nyomás számít, hanem az is, hogy a vízforrás óránként mennyi vizet képes biztosítani. Hiába megfelelő a nyomás, ha a vízforrás nem tudja ellátni az egyszerre működő csepegtetőhelyeket.
Öntözés IBC-tartályból
Gravitációs rendszerben a tartály és az öntözött terület közötti szintkülönbség hozza létre a nyomást. Egy méter magasságkülönbség hozzávetőleg 0,1 bar nyomást jelent. Egy alacsonyan elhelyezett IBC-tartály ezért rövidebb, kisebb rendszerhez megfelelő lehet, nagyobb területhez viszont szükség lehet a tartály megemelésére vagy szivattyú használatára.
Az IBC kimenetét nem célszerű rögtön indokolatlanul leszűkíteni. A nagyobb keresztmetszetű induló vezeték kisebb áramlási veszteséget okoz, ami alacsony nyomású rendszernél különösen fontos.
2. A rendszer vízigényének meghatározása
A csepegtető szalag teljes vízigénye a csepegtetőhelyek számából és egyenkénti vízkibocsátásából számítható ki.
Például egy 100 méter hosszú, 20 cm osztású szalagon körülbelül 500 csepegtetőhely található. Ha egy csepegtetőhely vízkibocsátása 1,2 liter/óra, akkor a teljes tekercs névleges vízigénye:
500 × 1,2 liter = körülbelül 600 liter/óra
Ha több szalag vagy sor működik egyszerre, azok vízigényét össze kell adni. Amennyiben a vízforrás vagy a gerincvezeték nem képes ezt a vízmennyiséget biztosítani, a rendszert több, egymás után működtetett öntözési szakaszra érdemes osztani.
3. Miért szükséges a szűrő?
A csepegtető szalag apró vízkibocsátó nyílásai érzékenyek a homokra, rozsdára, növényi maradványokra és más lebegő szennyeződésekre. A rendszer elején ezért megfelelő finomságú szűrőt kell használni.
A szűrés különösen fontos:
- fúrt kút használatakor;
- IBC-tartályos rendszernél;
- esővíz felhasználásakor;
- régebbi vagy szennyeződést tartalmazó vezetékhálózatnál.
A szűrőt a csepegtető rendszer és lehetőleg a nyomásszabályzó elé kell beépíteni. A szűrőbetétet rendszeresen ellenőrizni és tisztítani kell, mert az eltömődött szűrő jelentős nyomásveszteséget okozhat.
4. A megfelelő nyomásszabályzó kiválasztása
Vezetékes víz vagy szivattyú használatakor a rendelkezésre álló nyomás általában magasabb annál, amit a csepegtető szalag biztonságosan elvisel. Ilyenkor nyomásszabályzót kell beépíteni.
A csepegtető szalagok jellemző üzemi nyomása 0,3–0,8 bar. Ezt az értéket azonban nem közvetlenül a vízforrásnál, hanem a szalagok belépési pontján kell biztosítani.
A rendszerben a nyomás folyamatosan csökkenhet:
- a gerincvezeték hosszának növekedésével;
- kisebb csőátmérő esetén;
- nagyobb óránkénti vízfelhasználás mellett;
- sok idom és csatlakozás használatakor;
- emelkedő terepen;
- több egyszerre működő öntözősor esetén.
Ezért kisebb, rövidebb rendszerhez elegendő lehet az 1 bar-os nyomásszabályzó, míg hosszabb gerincvezetéknél, nagyobb vízigénynél vagy mikroöntöző elemek használatakor az 1,4 vagy 1,7 bar-os változat lehet megfelelőbb.
A magasabb nyomás azonban nem helyettesíti a megfelelő méretű gerincvezetéket, és nem oldja meg a túl nagyra tervezett öntözőkör problémáját. Ha a rendszer távoli végén már nem marad elegendő nyomás, érdemes kevesebb sort egyszerre működtetni vagy több öntözési zónát kialakítani.
5. Gerincvezeték kialakítása
A gerincvezeték szállítja el a vizet a vízforrástól az öntözendő sorokig. Házi kertekben erre jellemzően KPE, LPE vagy más megfelelő PE öntözőcsövet használnak.
A gerincvezeték kiválasztásakor figyelembe kell venni:
- a cső külső átmérőjét;
- a cső hosszát;
- a szállítandó vízmennyiséget;
- a vízforrás nyomását;
- a cső falvastagságát és nyomásállóságát.
A nagy méretű csövek szállítása sokszor aránytalanul költséges, ezért gerincvezetéket nem tartunk a csomagküldésre kialakított alapkínálatunkban. Ezek általában kedvezőbben beszerezhetők a lakóhelyhez közeli gazdaboltban vagy barkácsáruházban.
6. Leágazások készítése a gerincvezetékről
A csepegtető sorok csatlakozásához a gerincvezetéken megfelelő méretű furatokat kell készíteni. Ehhez kézi vagy gépi lyukfúró használható.
A helyes szerelési sorrend:
- Nyomásmentesítsd és stabilan támaszd meg a gerincvezetéket.
- A megfelelő lyukfúróval, a cső falára merőlegesen készítsd el a furatot.
- Távolítsd el a sorját és a csőbe került műanyagforgácsot.
- Helyezd be a tömítő gumigyűrűt.
- Nyomd a helyére az indítóidomot vagy az indítócsapot.
- Csatlakoztasd és a szorítógyűrűvel rögzítsd a csepegtető szalagot.
A csap nélküli indító egyszerű és gazdaságos megoldás, ha minden sor egyszerre működik. Az indítócsap segítségével az egyes sorok külön-külön lezárhatók, így könnyebb a rendszer szakaszolása, javítása és az eltérő vízigényű növények öntözése.
7. Milyen osztású csepegtető szalagot válasszunk?
A megfelelő csepegtetési távolságot elsősorban a növények térállása és a talaj vízterítő képessége alapján érdemes kiválasztani.
- 10 cm-es osztás: sűrű vetésű sorokhoz, például hagymafélékhez, sárgarépához, petrezselyemhez és salátához.
- 20 cm-es osztás: általános konyhakerti használatra, paprikához, uborkához, bokorbabhoz, szamócához és közepes térállású növényekhez.
- 30 cm-es osztás: ritkábban ültetett paradicsomhoz, paprikához, padlizsánhoz, cukkinihez vagy dinnyéhez.
Homokos talajon a víz kevésbé terjed oldalirányban, ezért előnyösebb lehet a sűrűbb osztás. Kötöttebb talajon a víz lassabban, de nagyobb területen oszlik el.
A 100 vagy 200 méteres tekercset nem feltétlenül egyetlen hosszú sorként kell lefektetni. A szalagból az ágyások hosszának megfelelő darabokat kell levágni, majd ezeket külön indítóidomokkal a gerincvezetékre csatlakoztatni.
8. A csepegtető szalag lefektetése
A szalagot egyenesen, megcsavarás és megtörés nélkül kell lefektetni. A kék jelölőcsíkok és a csepegtetőnyílások felfelé nézzenek.
Éles irányváltásnál ne hajtsd meg a szalagot, mert a szűkület csökkentheti a vízáramlást és sérülést okozhat. Sarkoknál használj könyökidomot, elágazásokhoz T idomot, a sérült részek javításához pedig egyenes toldót.
A sorok végét végzáróval kell lezárni. Praktikus olyan végzárót választani, amely később könnyen bontható, mert a rendszert időnként át kell öblíteni.
9. Első üzembe helyezés
Az első indítás előtt hagyd nyitva a csepegtető sorok végét, majd lassan nyisd meg a vízellátást. Engedd, hogy a víz kimossa a szerelés során bekerült apró szennyeződéseket és műanyagforgácsot.
Az átöblítés után:
- Zárd le a sorvégeket.
- Kis nyomáson ellenőrizd a csatlakozásokat.
- Vizsgáld meg, hogy nincs-e megtört vagy megcsavarodott szalag.
- Ellenőrizd a legközelebbi és a legtávolabbi sorok működését.
- Figyeld meg, hogy a sorok végén is egyenletesen megjelenik-e a víz.
A szűrő rendszeres tisztítása és a csepegtető sorok időszakos átöblítése jelentősen csökkenti az eltömődés veszélyét, és meghosszabbítja a rendszer élettartamát.
Nem találod a megfelelő csatlakozót?
Minden öntözőrendszer egy kicsit más. Eltérhet a vízforrás, a csőméret, a meglévő csatlakozás, a rendelkezésre álló nyomás vagy az öntözendő terület kialakítása. Kínálatunkban elsősorban a házi kertekben leggyakrabban használt, jól bevált alkatrészeket találod meg, ezért nem tartjuk készleten az összes létező speciális idomot és kiegészítőt.
Ha nem találod a rendszeredhez szükséges csatlakozót, egyedi megoldásra van szükséged, vagy bizonytalan vagy a tervezésben, hívj minket bizalommal! Segítünk kiválasztani a megfelelő alkatrészeket, a kínálatunkban nem szereplő termékeket pedig lehetőség szerint egyedileg beszerezzük neked.
A gyorsabb segítség érdekében készítsd elő:
- a vízforrás és a meglévő csatlakozások fényképét;
- a csövek külső átmérőjét;
- az öntözendő terület hozzávetőleges méretét;
- az öntözősorok számát és hosszát;
- ha ismert, a rendelkezésre álló nyomást és vízhozamot.